Nem az a legjobb barátod, ki emlékkönyvedbe ír,
hanem az, ki veled együtt érez, veled együtt sír.
 
Két szócskát írok neked : mindig és soha;
Légy boldog mindig, de szomorú soha.

Kis Petőfi nem vagyok, verset írni nem tudok,
csak azt írom könyvedbe: légy boldog örökre.

Száraz ágon ül egy veréb, emlékkönyvbe ez is elég.
Ha nem lenne ennyi elég, szálljon mellé még egy veréb.

Az élet útja kétes és nehéz, vezéreljen rajt egy túlvilági kéz.
Ha lépsz, gondold meg léptedet, mert visszalépni nem lehet.

Ha majd egyszer évek múltán, hajad fehér lesz, kezed reszkető,
kisunokáid közül a legkisebb egy könyvet vesz elő:
"Nézd nagymama egy könyvet találtam!"
S te felnyitod a kis könyv fedelét, s eszedbe jutnak a régi arcok,
Valaki, kit tán rég takar a sír..s kisunokáid félre összesúgnak:
"Nézzétek, a nagymama sír."

 Ha romba dőlnek legszebb álmaid, reményeid el ne hagyjanak!
Ne  csüggedj, mert csüggedni nem szabad!
Hisz nem egyszer az összedőlt  rom felett a legszebb virág fakad.

 Minden ember lelkében egy dal van, és a saját lelkét  hallja minden dalban.
S csak kinek szép lelkében az ének, az hallja  csak mások énekét is szépnek.

 Mit kívánnék egyebet, csendes lépésedet kísérje szeretet
életed  legyen örök nyár, kevés felhő, sok-sok napsugár.

 Ha szívedben sok a bánat, ne meséld el fűnek-fának,
Nem  baj, hogyha fáj, ha vérzik, ne mondd el, hisz úgysem értik.
Ha  megtanulsz valakit igazán szeretni, próbálj meg hozzá mindig hű maradni,
Mert  szeretni könnyű, csak ösztön az egész, de hűnek maradni sokszor igen  nehéz..

 E könyvbe emlékverset teszek, gondolj rám akkor is, ha nem  leszek,
Tudom mi az élet, egy hervadó rózsa, gondolj arra, ki e pár  sort neked írta.

 Sírva jöttél a virágra, s körülötted mindenki örült,
Igyekezz  úgy élni, hogy mosolyogva menj el a világból, s körülötted mindenki  sírjon.

 Gyönyörű az, ha az ember célba lát, és el is éri azt  tűzön-vízen át.

Most még összekötnek az iskolapadok,
most még együtt  játszunk, még nem vagyunk nagyok,
de ha egyszer a mi útjaink is  széjjelválnak, marad-e emléke e kis barátságnak?

 Nem az az igazi fájdalom, mitől könnyes lesz a szem,
   Hanem amit tűrni kell, mosolyogva, csendesen.

Ha majmot látsz ülni a fán, húzd meg a farkát és gondolj rám!

Virágos legyen az életed, mint nappal a kikelet,
Három  csillag vezéreljen: Hit, remény, szeretet!

 Ha bajban melletted áll a barát, akkor biztos lehetsz  benne, hogy ő igazi barát.

Azt kívánom légy szerény, mert ez egy szép erény,
Legyél  okos ne pedig önfejű kos.
 Emlékül mit írjak egy ifjú lánynak
Emlékül mit írjak egy ifjú lánynak
Kire még az élet  örömei várnak. Ki még nem csalódott, kit még nem ért bánat.
Emlékül  legjobb lesz, ha azt kívánom: legyen az életed hosszú, édes álom
Álmodjál  csendesen mindenféle szépet, és ne tudd meg sohasem mi is az az Élet!
 Kis barátnőm naplójába mit is tudnék írni?
Kis barátnőm naplójába mit is tudnék írni?
Ne tanulj  meg kicsi (pl)Kati soha soha sírni.
Legyen boldog minden órád, boldog  minden perced.
Jöjjön el érted is a mesebeli herceg.

Evezz, evezz az élet tengerén, csak ki ne köss a bánat  szigetén.
Legyen erőd tovább evezni, s a boldogság szigetén kikötni.

 Ha leírod a neved a porba, az első futószél elhordja,
de  ha a neved kősziklába vágod, azt évek múltán is megtalálod.

Kék ibolya, zöld nefelejcs, engem soha el ne felejts.

